Volt idő, amikor szó nem lehetett válásról. Amikor a szerelem nem volt a házasságkötés előfeltétele, sőt. Amikor ki kellett bírni, össze kellett szokni akkor is, ha jó volt egy kapcsolat, és akkor is, ha ártalmas. Ma már máshogy van. Keressük és megéljük a szerelmet, mi választunk. Aztán az idő próbálját vagy kiállja a szerelmünk, vagy nem.

Nem kérdés, hogy mennyire meghatározó, ki az, aki mellettünk van. Egy jó kapcsolat ispirálhat, szárnyakat adhat, védelmezhet, míg egy rossz kapcsolatban teljesen tönkre mehetünk. Elveszthetjük személyiségünket, lelkesedésünket. A boldogtalanság ölni képes. 

Egészséges, boldog gyermeket szinte lehetetlen olyan családban nevelni, ahol a szülők nem szeretik egymást. Mennyivel jobb olyan családban élni, ahol Anya és Apa szereti egymást, összetart. Ahol a gyerekek azt látják, hogy a szülők várják a találkozást, örömmel térnek haza, Apa virágot hoz Anyának, gyakran megölelik, megpuszilják egymást, szeretnek beszélgetni egymással. Vannak ugyan viták, de látják a kibékülést, a megoldást is. Ezek a gyerekek a lehető legjobb útravalót kapják az élethez még akkor is, ha esetleg anyagilag kevesebb jut nekik, mint másnak.

De mitől lesz egy párkapcsolat hosszan jó? Természetes, hogy szembesülünk a másik hibáival. Az is természetes, hogy az élet gyakran nehéz, váratlan helyzeteket hoz. Van, amikor nehezebb szeretni a másikat, van, amikor a pokolba kívánjuk az egészet, viszont az  utóbbi negyven év kutatásai  azt mutatják, hogy felismerhetőek a párkapcsolati problémák, tenni lehet azért, hogy ne fusson egy házasság zátonyra. 

John M. Gottman, a Washingtoni egyetem professzora szerint a jó párkapcsolat alapja a bizalom és az egymás iránti elkötelezettség. Ami pedig nagyon fontos, hogy a párunkról  tárolt információk frissek legyenek. Tudjuk aktuálisan, hogy épp melyik a kedvenc előadója, étele, filme, színe, mi inspirálja, mik az aktuális vágyai, mi okoz neki örömet, és mi nem. Egy 5-10-20 éves kapcsolatnál már szinte biztos, hogy nem az az ember van mellettünk, akit egykor megismertünk. Ismerjük meg újra és újra!

A kutatások szerint a válásokkal végződő házasságoknál a férj 84 százalékban észre sem veszi, hogy a felesége éppen kapcsolódni próbál hozzá, ugyanez az arány a működő kapcsolatok esetében csak 19 százalék.

Gottman azt tanácsolja, hogy érjük el, hogy a párunk úgy érezze, ott van, ahol lennie kell. Ezt úgy tudjuk, ha optimistán szemléljük a párunkat. Fejezzük ki a szeretetünket és csodálatunkat a párunk felé a mindennapokban is.Az önbeteljesítő jóslatok nem csak a gyereknevelésben, de a párkapcsolatban is működnek. A konfliktusainkban keressük mindig a megoldást, ha pedig valamin nem tudunk változtatni, úgy döntsük el, képesek vagyunk-e együtt élni ezzel.

A jó párkakocsolat mindkét fél részéről fáradságos munkát igényel. Egy szoros kötődés kialakítása nagyon könnyű, viszont fenntartani már annál nehezebb. A jó hír, hogy a jó párkapcsolat tanulható, csak foglalkoznunk kell vele. Ha nem teszünk a házasságunkért, akkor automatikusan a hanyatlás felé sodorjuk azt. 

Ha tetszett a cikk, csatlakozz facebook közösségemhez, szeretettel várunk!