Egy 2013-as UNICEF felmérés és a 2018-as  HBSC-kutatás (Health Behaviour in School-aged Children) szerint is a holland gyermekek a legboldogabbak a világon. Megfigyelték még, hogy a holland csecsemők többet mosolyognak és jóval kevesebbet sírnak, gyorsabban megnyugtathatóak, mint az amerikai babák. Az iskolások pozitívan látják a jövőjüket, biztonságban érzik magukat, pozitívan nyilatkoznak társaikról, boldogok és elégedettek. Nemcsak a kisgyerekek és kisiskolások, de a kamaszok is ebben az országban a legelégedettebbek és legegészségesebbek. Persze olvasni hasonlókat bizonyos harmadik világbeli eldugott törzsek gyermekeiről is, de úgy gondolom, ha rohanó világunkban egy fejlett, gazdag nyugati ország szülöttjei rendszerint élen járnak a hasonló kutatásokban, akkor érdemes oda figyelni rájuk. 

Várandósság és szülés

Hollandiában a legmagasabb az otthonszülések száma, de a kórházakban is a természetes szülésre törekednek. A várandósségot és szülést természetes állapotként fogják fel, orvos csak akkor avatkozik be, ha komoly gond van. A terhesgondozást és a szüléstámogatást  is normál esetben szülésznők,  bábák végzik. Kórházi szülés esetén is szinte azonnal hazaengedik az édesanyákat a babájukkal együtt, azonban 5 napig szülés után minden újdonsült anyuka kap segítséget napi 8 órában egy szakképzell nővértől, aki saját otthonában segít ellátni az újszülüttet és a friss anyát.

A holland gyerekek

A holland gyermekekre a szüleik nem tulajdonként, hanem kezdetektől fogva egyéniségként tekintenek. Nagy szabadságot élveznek, kiéllhetik kísérletező kedvüket, ritkán vonják felelősségre őket. A szabályokat közösen alkotják meg velük. Gondolhatnánk, hogy később a fejükre nőnek és visszaélnek a szabadságukkal, de a statisztikák szerint  a holland tinédzserekre a legkevésbé jellemzők az olyan problémák, mint például a fiatalkori terhesség és az alkoholfogyasztás, tehát bár szabadságot kapnak, felelőssen élnek vele.

A holland szülők

Hollandiában már régóta törekszenek  a nemi egyenlőségre. Ahogyan a holland férfiak egy randi alkalmával nem hívják meg partnerület, hanem elfelezik a számlát, úgy később is hasonló arányban veszik ki a részület a háztartási és gyereknevelési teendőkből. Realistán tekintenek a gyereknevelésre, tisztában vannak vele, hogy nem tökéletesek, és ezt a gyerekeiktől sem várják el, miközben a társadalom sem a gyerekek aktuális viselkedése alapján ítéli meg őket, így könnyebben maradnak higgadtak hiszti-helyzetekben is.

Munka és magánéleti egyensúly

Mind az édesanyák, mind az édesapák jó része részmunkaidőben dolgozik. Az apukáknál gyakori a 4 napos munkahét, így egy teljes hétköznapot a gyermekeikkel töltenek. A holland iskolák igazodnak a szülők munkarendjéhez, így szerda délutánonként nincs iskolai elfoglaltság, a család együtt töltheti az egész délutánt a hét közepén is akár. Az édesanyák viszonylag korán, néhány hónapos gyerek mellől térnek vissza a munka világába, azonban mindezt részmunkaidőben, gyakran csupán heti 2-3 napra. Mindemellett rengeteg plusz szabadság és pénzbeni állami támogatás jár a holland szülőknek. A holland anyukákra nem jellemző a szülés utáni depresszió, hiszen ritkán érezhetik magukat bezárva, a párjuk jóval többet van otthon, mint mondjuk a magyar apák, nem szakad rájuk az egész háztartás, és akár egész életükben részmunkaidőben dolgozhatnak, hogy legyen idejük magukra és a gyerekeikre is. Mindeközben a nagymamákat is ösztönzik az unokázásra plusz szabadnapokkal. 

Holland iskolák

A gyerekek 4 éves korukban kezdik az iskolát, azonban az oktatás csak 6 évesen kezdődik. Az iskolák stresszmentesek, céljuk az érdeklődés felkeltése és fenntartása. A gyerekek szívesen járnak az iskolába, kíváncsiak, motiváltak, hiszen hozzá vannak szokva, hogy azzal foglalkoznak, ami érdekli őket. Nincs házi, nincs versenyistálló, csak motivált, önállóan gondolkozó és dolgozó gyermekek, akik az iskolában kellő segítséget és útmutatást kapnak képességeik kibontakoztatásához. Az általános iskola elvégzése után egy tesztet töltenek ki, ami segít a nekik megfelelő középiskola kiválasztásában. Egyetemi felvételi sincs, úgy gondolják, első évben kiderül, hogy jól választottak-e. Nincsenek lehethelve, szabadon sportolhatnak, játszhatnak, megélhetik a gyerekkorukat, de akár 13 éves koruktól vállalhatnak munkát vagy önkénteskednek is, amit sokan meg is tesznek.

Életvitel

A családi reggeli fontos része a mindennapoknak. Minden reggel közösen és nyugodtan reggeliznek, gyakran hagelslagot, ami vajas kenyér csokireszelékkel. Köztudott, hogy a hollandok nem aggódják tól a dolgokat és szeretik észrevenni és megélni a hétköznapi örömöket. Időjárástól függetlenül mindenhova bringával közlekednek. A pici gyerekek nagyon hamar megtanulják a bicajozást és a közlekedési szabályokat. A játszóterek mellett gyakoriak a kávézók, éttermek, így amíg a gyerekek a szabad levegőn játszhatnak, a szülők nem egy kényelmetlen padon ülve, vagy a homokban taposva várakoznak, hanem kávéznak, beszélgetnek, jól érzik magukat. 

Miért is olyan boldogok a hollandok? Gyermekkoruktól fogva azt tapasztalják, hogy az életüket érintő döntésekben lehet szavuk, és ráhatásuk. A céljaikat elérhetik, és anélkül is boldogulhatnak, hogy látástól-vakulásig dolgoznak. Napi szinten mozognak, jó levegőn vannak, jut idejük egymásra és önmagukra is, miközben biztonságban érezhetik magukat minden téren. Így ki ne lenne boldog és egészséges?

Ha tetszett a cikk, csatlakozz facebook közösségemhez, keress rám instán, szeretettel várunk!

Ha szívesen támogatnád a hasonló cikkek megjelenését, kattints a Donate gombra, és nézd meg a lehetőségeket!